Vizi E. Szilveszter ünnepi beszéde
Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar tudomány és kultúra rendkívül sokat adott a világörökségnek.
Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar tudomány és kultúra rendkívül sokat adott a világörökségnek - hangsúlyozta ünnepi beszédében szerdán, a veszprémi várban Vizi E. Szilveszter.
"Magyarországnak a trianoni infarktus után nem maradt más nyersanyaga csak a szürkeállománya. Elvették arany-, ezüst- és sóbányáinkat, erdeink többségét, de az emberi agyat nem lehetett elvenni, s éppen ez az, ami Magyarországot híressé tette" - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Hozzátette: ha a szomszédos országok is csatlakoznak majd az Európai Unióhoz, akkor a magyar nemzet is újra egyesülni fog, és Trianon sebei lassan begyógyulnak.
Vizi E. Szilveszter emlékeztetett arra is, hogy a páneurópai mozgalom egyik bölcsője Veszprém, a királynék városa volt.
Mint mondta: 1923-ban fogalmazódott meg az a gondolat, hogy Európát a régiók, nemzetek, népek és népcsoportok földrészévé kell tenni, ahol a szabad élethez és identitáshoz való jog mindenkit megillet.
Az akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy Rainprecht Antal veszprémi főispán szervezte meg 1926-ban Magyarországon a páneurópai mozgalmat.
Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatos április 12-i népszavazáson a 22 megyei jogú város közül Sopron után másodikként Veszprém lakosai voltak a legaktívabbak és voksoltak a legtöbben Európa mellett.
(MTI)
"Magyarországnak a trianoni infarktus után nem maradt más nyersanyaga csak a szürkeállománya. Elvették arany-, ezüst- és sóbányáinkat, erdeink többségét, de az emberi agyat nem lehetett elvenni, s éppen ez az, ami Magyarországot híressé tette" - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Hozzátette: ha a szomszédos országok is csatlakoznak majd az Európai Unióhoz, akkor a magyar nemzet is újra egyesülni fog, és Trianon sebei lassan begyógyulnak.
Vizi E. Szilveszter emlékeztetett arra is, hogy a páneurópai mozgalom egyik bölcsője Veszprém, a királynék városa volt.
Mint mondta: 1923-ban fogalmazódott meg az a gondolat, hogy Európát a régiók, nemzetek, népek és népcsoportok földrészévé kell tenni, ahol a szabad élethez és identitáshoz való jog mindenkit megillet.
Az akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy Rainprecht Antal veszprémi főispán szervezte meg 1926-ban Magyarországon a páneurópai mozgalmat.
Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatos április 12-i népszavazáson a 22 megyei jogú város közül Sopron után másodikként Veszprém lakosai voltak a legaktívabbak és voksoltak a legtöbben Európa mellett.
(MTI)