Veszélyben vannak
Veszélyben az önkormányzati tulajdonú üzlethelységek.
Budapesten 30 ezer, országszerte pedig 100 ezer vállalkozó kerülhet nehéz helyzetbe egy 10 évvel ezelőtt hozott, most lejáró Alkotmánybírósági határozat miatt. A vállalkozók ugyanis az AB határozata értelmében 10 évig használhatták az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelységüket, műhelyüket, 2004 januárját követően viszont minden indoklás és kártérítési kötelezettség nélkül felmondható a bérleti szerződés.
A mai magyar kiskereskedelmi üzlethelyiségek nagy részét az önkormányzattól bérlik a működtetők, kisiparosok. Míg egy 1993-ban született felemás törvény szerint az önkormányzati lakások bérlői elővásárlási joggal rendelkeznek, addig az üzleti célra használt helyiségek esetében az Alkotmánybíróság 10 évre korlátozta a bérleti jogok érvényességét.
Vadász György BKIK gazdaságpolitikai bizottságának elnöke elmondta: "Egy alapvető gond és probléma, hogy ebben a ma érvényes rendeletben az a vállakozó, aki bérel egy helyiséget, nem arra van ösztönözve, hogy gazdagítsa, fejlessze, és perspektívát teremtsen abban a helyiségben, mert akkor az önkormányzat vagyonát növeli, tehát egy ellentétes érdek van. Mi azt szeretnénk, hogy a vállalkozó és az önkormányzat a közös haszon reményében tudja a bérleményét működtetni."
A 10 év 2004-es lejárta után az önkormányzatnak jogában áll indoklás és kártérítés nélkül felmondani a bérleti szerződést. A budapesti kereskedelmi és iparkamara törvénymódosításra vonatkozó javaslatával a politikusokhoz fordult.
Dr. Józsa István szocialista képviselő elmondta: "A lakástörvény módosításához beadott önálló képviselői indítványom célja az, hogy a jelenlegi bérlőknek 2004 január elsejét követően is megmaradjon egy jogbiztonsága, elsősorban a vállakozások működésének a folytatása érdekében, egy előbérleti jog, egy elővásárlási jog biztosításának formájában, mely a verseny biztosítása révén nem sérti az önkormányzatok érdekeit sem."
A június 7-én benyújtott törvényjavaslat elfogadásával a BKIK reméli, hogy rendeződik a nem lakáscélú helyiségek bérlete.
(Forrás: Hír TV)
A mai magyar kiskereskedelmi üzlethelyiségek nagy részét az önkormányzattól bérlik a működtetők, kisiparosok. Míg egy 1993-ban született felemás törvény szerint az önkormányzati lakások bérlői elővásárlási joggal rendelkeznek, addig az üzleti célra használt helyiségek esetében az Alkotmánybíróság 10 évre korlátozta a bérleti jogok érvényességét.
Vadász György BKIK gazdaságpolitikai bizottságának elnöke elmondta: "Egy alapvető gond és probléma, hogy ebben a ma érvényes rendeletben az a vállakozó, aki bérel egy helyiséget, nem arra van ösztönözve, hogy gazdagítsa, fejlessze, és perspektívát teremtsen abban a helyiségben, mert akkor az önkormányzat vagyonát növeli, tehát egy ellentétes érdek van. Mi azt szeretnénk, hogy a vállalkozó és az önkormányzat a közös haszon reményében tudja a bérleményét működtetni."
A 10 év 2004-es lejárta után az önkormányzatnak jogában áll indoklás és kártérítés nélkül felmondani a bérleti szerződést. A budapesti kereskedelmi és iparkamara törvénymódosításra vonatkozó javaslatával a politikusokhoz fordult.
Dr. Józsa István szocialista képviselő elmondta: "A lakástörvény módosításához beadott önálló képviselői indítványom célja az, hogy a jelenlegi bérlőknek 2004 január elsejét követően is megmaradjon egy jogbiztonsága, elsősorban a vállakozások működésének a folytatása érdekében, egy előbérleti jog, egy elővásárlási jog biztosításának formájában, mely a verseny biztosítása révén nem sérti az önkormányzatok érdekeit sem."
A június 7-én benyújtott törvényjavaslat elfogadásával a BKIK reméli, hogy rendeződik a nem lakáscélú helyiségek bérlete.
(Forrás: Hír TV)