Eddig tizenegy veszprémi település váltott megyét.

A Veszprém megyei Lovászpatonán polgári kezdeményezés kezdődött annak érdekében, hogy az 1426 lakosú, Pápától húsz, Győrtől negyvenhat kilométerre lévő község Veszprém megye helyett Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozzon.

- Ez a kezdeményezés még csak néhány helyi polgár ötlete, az önkormányzati testület csak a jövő héten foglalkozik először a kérdéssel - közölte tudósítónkkal Lovászpatona polgármestere, Takács József. - Nem hiszem, hogy a megyeváltás részünkre sok jót hozhat. Községünknek ugyanis - nyolc környékbeli településsel együtt - összesen nyolcmilliárd forint értékű, szennyvízcsatorna-építéssel kapcsolatos pályázata fekszik a Veszprém megyei területfejlesztési tanács előtt. A falunk önkormányzata egyébként 2000-ben már hozott egy olyan döntést, hogy nem foglalkozik más megyéhez való csatlakozásunkkal. Ez a döntés még mindig érvényben van - emlékeztet rá a polgármester.

Takács József szerint Lovászpatona Győr-Moson-Sopron megyében is csak szélső, azaz a megyehatár menti település maradna. A megyeváltás legfeljebb annak a hatvan-nyolcvan embernek kedvezne, akik naponta Győrbe járnak dolgozni. Ők viszont csak a község munkaképes korú lakosságának 30--5 százalékát jelentik. A megyeváltás kezdeményezői ellenben azzal érvelnek, hogy Győrtől és Győr-Moson-Sopron megyétől sokkalt többet várhatnak, mivel az a terület Veszprémnél lényegesen dinamikusabban fejlődik.

Veszprém megyétől az elmúlt tizenegy esztendőben tizenegy község szakadt el, és csatlakozott Győr-Moson-Sopronhoz. A sort 1992-ben Csíkvánd, Gyarmat és Szerecseny nyitotta meg. 1999-ben Bakonypéterd és Lázi, míg tavaly Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Sikátor, Románd és Veszprémvarsány folytatta. A megyeváltás legfőbb okai minden esetben a közlekedési problémák voltak: a megyehatáron fekvő falvakból a Bakonyon keresztül különösen télen volt nehéz megközelíteni a megyeszékhelyet hivatalos ügyintézésre, orvosi kezelésre.

- Hivatalosan egyelőre nem értesültünk a lovászpatonai kezdeményezésről - mondta lapunknak Kara Ákos, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnökének kabinetfőnöke. Hozzátette: a megyeváltás hosszadalmas folyamat, a helyi önkormányzat határozata után helyi népszavazást kell kiírni a kérdésben, majd a kormánynak, és a parlamentnek kell döntenie az ügyben, a két megye közgyűlésének elbocsátó, illetve befogadó határozatot kell hoznia, s végül a köztársasági elnök aláírásával válik véglegessé a kezdeményezés.

- Ha bebizonyosodik, hogy van erős állampolgári akarat a megyeváltásra, akkor mi, miként eddig, ezután is megpróbálunk jó befogadó megye lenni - jegyezte meg a kabinetfőnök, aki szerint a korábban Veszprém megyétől Győr-Moson-Sopronhoz került települések esetében sikeres beilleszkedésről beszélhetünk.

Dr. Németh Márta, a Veszprém megyei közgyűlés alelnöke ezzel szemben azt mondja: a megyében senki nem örülne, ha tovább nőne azoknak a községeknek a száma, amelyek eltávoznának eddigi régiójukból. Az alelnöknő hangsúlyozta, hogy magánvéleményét tolmácsolja az ügyben. Ezt azért tartotta fontosnak megemlíteni, mert a kezdeményezés annyira friss, hogy az ügyben még nincs egyeztetett, hivatalos álláspontjuk a megye vezetőinek. Az alelnök hangsúlyozta: a megyei önkormányzat éppen a falvak csoportos elszakadása miatt határozott úgy a közelmúltban, hogy lehetőségeihez képest növeli a hátrányos helyzetű falvak anyagi támogatását.

(Forrás: Népszabadság)