Kevesebb mézet adnak idén a méhek - Veszprém
Veszprém - A harmincöt-negyven fokos tartós meleg nagyon megviseli a méheket, de a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a hosszantartó szárazság miatt nincs meg a kívánatos nektártartalom a virágokban.
A szakemberek idén kevesebb mézre számítanak, ami közkedvelt eleség árára is kihat majd.
A méhek ugyan képesek szabályozni a kaptár hőmérsékletét, aminek tavasszal és nyáron a szaporodási időszakban van a legnagyobb jelentősége, ám a 35-40 fokos meleg, és a tartós szárazság nagyon megviseli a hasznos rovarokat.
"A méhek számos különböző módszert alkalmaznak a hűtésre: szárnyuk mozgatásával kihajtják a forró levegőt, vízcseppeket helyeznek el a kaptárban, amely párologva hűt, amennyiben pedig túlmelegedik a kaptár, kiköltöznek onnan" - magyarázta a Pécsi Napilapnak Horváth Zoltán harkányi méhész.
A szakember arról is beszélt, hogy a negyven fokos meleg és az elhúzódó szárazság sokat árt a méhészvilágnak: a virágokban alig van nektár, így a kaptárban etetni kell a kis szárnyasokat. A méhész arról is szólt, hogy nála ez évben már nem lesz pörgetés, ami egyben azt is jelenti hogy igen kevés lesz az idei "termés". Ez egyben az árak emelkedését is jelenti majd, így a piacokon jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a közkedvelt eleség fogyasztójának.
A kérdezett szakember arról is beszélt a mézen kívül nagyon fontos nemzetgazdasági szerepük van még a bogaraknak: "a rovarporozta növények 90 százalékát a méhek látogatják és munkájuk értéke becsült adatok alapján évi 40-50 milliárd forint" - állította Horváth.
"Ez még fontosabb, mint a közvetlen termelés. A fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező országok rendszeresen igénybe veszik a méhek porzó munkáját, és több országban anyagilag az állam támogatja ezt a tevékenységet" - ad felvilágosítást a méhész, aki hozzáteszi: a támogatásokból idővel a magyar termelők is részesülhetnének, ami nagy jelentőségű lenne a magyar méhészet fejlődése szempontjából.
Adottságai folytán hazánk Európa egyik fő méztermelőjévé válhatna, s jelentős bevételi forrást jelentene a az aranyszínű étel külföldi értékesítése. A világpiacon állandó harc folyik a termelők között. Horváth elmondta, hogy nagy konkurenciát jelent a kínai, a romániai és az orosz gyengébb minőségű méz.
"Piacainkat csak úgy őrizhetjük meg, ha jó minőségű, az EU-s szabványnak megfelelő mézet exportálunk, hiszen piacaink elvesztése végzetes lehet a hazai méhész társadalom számára" - tette hozzá a szakember. Horváth elmondta még: egy magyar ember átlagosan alig negyven deka mézet eszik, ami egyáltalán nem mondható jelentős mennyiségnek.
Forrás: www.veszpreminapilap.hu
Szóljon hozzá fórumon: Kevesebb mézet adnak idén a méhek - Veszprém
Veszprém linkajánló: veszpremlink.mconet.biz
Képeslapküldő : Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
A méhek ugyan képesek szabályozni a kaptár hőmérsékletét, aminek tavasszal és nyáron a szaporodási időszakban van a legnagyobb jelentősége, ám a 35-40 fokos meleg, és a tartós szárazság nagyon megviseli a hasznos rovarokat.
"A méhek számos különböző módszert alkalmaznak a hűtésre: szárnyuk mozgatásával kihajtják a forró levegőt, vízcseppeket helyeznek el a kaptárban, amely párologva hűt, amennyiben pedig túlmelegedik a kaptár, kiköltöznek onnan" - magyarázta a Pécsi Napilapnak Horváth Zoltán harkányi méhész.
A szakember arról is beszélt, hogy a negyven fokos meleg és az elhúzódó szárazság sokat árt a méhészvilágnak: a virágokban alig van nektár, így a kaptárban etetni kell a kis szárnyasokat. A méhész arról is szólt, hogy nála ez évben már nem lesz pörgetés, ami egyben azt is jelenti hogy igen kevés lesz az idei "termés". Ez egyben az árak emelkedését is jelenti majd, így a piacokon jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a közkedvelt eleség fogyasztójának.
A kérdezett szakember arról is beszélt a mézen kívül nagyon fontos nemzetgazdasági szerepük van még a bogaraknak: "a rovarporozta növények 90 százalékát a méhek látogatják és munkájuk értéke becsült adatok alapján évi 40-50 milliárd forint" - állította Horváth.
"Ez még fontosabb, mint a közvetlen termelés. A fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező országok rendszeresen igénybe veszik a méhek porzó munkáját, és több országban anyagilag az állam támogatja ezt a tevékenységet" - ad felvilágosítást a méhész, aki hozzáteszi: a támogatásokból idővel a magyar termelők is részesülhetnének, ami nagy jelentőségű lenne a magyar méhészet fejlődése szempontjából.
Adottságai folytán hazánk Európa egyik fő méztermelőjévé válhatna, s jelentős bevételi forrást jelentene a az aranyszínű étel külföldi értékesítése. A világpiacon állandó harc folyik a termelők között. Horváth elmondta, hogy nagy konkurenciát jelent a kínai, a romániai és az orosz gyengébb minőségű méz.
"Piacainkat csak úgy őrizhetjük meg, ha jó minőségű, az EU-s szabványnak megfelelő mézet exportálunk, hiszen piacaink elvesztése végzetes lehet a hazai méhész társadalom számára" - tette hozzá a szakember. Horváth elmondta még: egy magyar ember átlagosan alig negyven deka mézet eszik, ami egyáltalán nem mondható jelentős mennyiségnek.
Forrás: www.veszpreminapilap.hu
Szóljon hozzá fórumon: Kevesebb mézet adnak idén a méhek - Veszprém
Veszprém linkajánló: veszpremlink.mconet.biz
Képeslapküldő : Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu