Hatezer éves lelet Veszprémben
Veszprémben, egy lakótelep közelében bukkantak az értékes leletekre.
Az ősi kultúra föld alatt rejtőző emlékeiről már volt némi ismeretük régebbről is a régészeknek, de csak most kaptak lehetőséget a feltárásukra.
Veszprémben, egy tervezett építkezés helyén, a város északi részén fekvő nagy lakótelep közelében bukkantak az értékes leletekre. A munkákat a beruházó finanszírozta. A veszprémi és a hozzájuk segítségül érkező székesfehérvári muzeológusok Regenye Judit vezetésével augusztus utolsó napjaiban kezdték el az ásatásokat, és csak a tél elején, a közelmúltban fejezték be.
Arról, hogy a terület értékes régészeti lelőhely, az első információk a hatvanas évekből valók, aztán a hetvenes évek elején, amikor épült a lakótelep, rengeteg értékes lelet került elő, gyakorlatilag egy egész településcentrumra talált rá Racki Pál és Csányi Marietta 1972-ben. A feltárás eredményére azóta is hivatkoznak a nemzetközi szakirodalomban. Olyan ősi kultúrának a nyomát fedezték fel, amelyről korábban azt gondolták, nem volt jelen hazánk területén. Ez az úgynevezett lengyeli kultúra, amely méretében a Kárpát-medencét meghaladó őskori kultúra volt időszámításunk előtt 4900 és 4200 között. Gyakorlatilag az egyik legjelentősebb európai neolitikus kultúra volt - tájékoztatta lapunkat Regenye Judit, a mostani ásatás vezetője. Ennek a településnek egy, a centrum melletti részét tárták fel.
A leletek egészen pontosan már a neolitikum végéről és a rézkor elejéről valók. A földművelő, szarvasmarha-tenyésztő nép a mai falusi házakhoz sokban hasonló faszerkezetű parasztházakban lakott, amelyek földbe vájt nyomaira bukkantak. A házakat úgy építették, hogy cölöpöket ástak mélyen a földbe, aztán azokat vesszőfonattal fonták be, és agyaggal dagasztották be mindkét oldalról. A feltárt sírok alapján megállapítható, hogy a lengyeli település mintegy 200-300 éven keresztül létezett a mai Veszprém területén. A lengyeli kultúra utáni későbbi korokból, a rézkorból és a bronzkorból is egy-egy kisebb csoport nyomaira bukkantak. Rengeteg kerámiát, kőeszközt, állatcsontot találtak mindhárom korból. A rézkorból egy áldozati együttest is kiástak, egy tulokkoponyát, rajta a farkával (vélhetően az állat bőrét összehajtogatva tehették a gödörbe), s mellette szimmetrikusan elhelyezve két kisgyereket.
A feltárás három hónapon át tartott. A leleteket kimentették, dokumentálták, tudományos feldolgozásuk csak ezután kezdődik. Az ásatás eredményeiből a közönség számára jövőre egy kiadványt is szeretnének összeállítani.
(Népszabadság)
Veszprémben, egy tervezett építkezés helyén, a város északi részén fekvő nagy lakótelep közelében bukkantak az értékes leletekre. A munkákat a beruházó finanszírozta. A veszprémi és a hozzájuk segítségül érkező székesfehérvári muzeológusok Regenye Judit vezetésével augusztus utolsó napjaiban kezdték el az ásatásokat, és csak a tél elején, a közelmúltban fejezték be.
Arról, hogy a terület értékes régészeti lelőhely, az első információk a hatvanas évekből valók, aztán a hetvenes évek elején, amikor épült a lakótelep, rengeteg értékes lelet került elő, gyakorlatilag egy egész településcentrumra talált rá Racki Pál és Csányi Marietta 1972-ben. A feltárás eredményére azóta is hivatkoznak a nemzetközi szakirodalomban. Olyan ősi kultúrának a nyomát fedezték fel, amelyről korábban azt gondolták, nem volt jelen hazánk területén. Ez az úgynevezett lengyeli kultúra, amely méretében a Kárpát-medencét meghaladó őskori kultúra volt időszámításunk előtt 4900 és 4200 között. Gyakorlatilag az egyik legjelentősebb európai neolitikus kultúra volt - tájékoztatta lapunkat Regenye Judit, a mostani ásatás vezetője. Ennek a településnek egy, a centrum melletti részét tárták fel.
A leletek egészen pontosan már a neolitikum végéről és a rézkor elejéről valók. A földművelő, szarvasmarha-tenyésztő nép a mai falusi házakhoz sokban hasonló faszerkezetű parasztházakban lakott, amelyek földbe vájt nyomaira bukkantak. A házakat úgy építették, hogy cölöpöket ástak mélyen a földbe, aztán azokat vesszőfonattal fonták be, és agyaggal dagasztották be mindkét oldalról. A feltárt sírok alapján megállapítható, hogy a lengyeli település mintegy 200-300 éven keresztül létezett a mai Veszprém területén. A lengyeli kultúra utáni későbbi korokból, a rézkorból és a bronzkorból is egy-egy kisebb csoport nyomaira bukkantak. Rengeteg kerámiát, kőeszközt, állatcsontot találtak mindhárom korból. A rézkorból egy áldozati együttest is kiástak, egy tulokkoponyát, rajta a farkával (vélhetően az állat bőrét összehajtogatva tehették a gödörbe), s mellette szimmetrikusan elhelyezve két kisgyereket.
A feltárás három hónapon át tartott. A leleteket kimentették, dokumentálták, tudományos feldolgozásuk csak ezután kezdődik. Az ásatás eredményeiből a közönség számára jövőre egy kiadványt is szeretnének összeállítani.
(Népszabadság)