Gólt vagy öngólt lő Veszprém? - Veszprém
"Az önkormányzat júniusban már döntött: Veszprémnek szüksége van sport- és rendezvénycsarnokra, mégpedig a 82-es út mellett, a körgyűrűn kívül, a Kádárta felé eső részen
Meghatározta a legfontosabb paramétereket is: 4550 plusz 350 ülő és 300 álló néző befogadására legyen alkalmas, 10 335 négyzetméter legyen a hasznos alapterülete. A város egy ilyen létesítmény szolgáltatásaiért 15 éven keresztül évi 600 millió forintot fizetne, ami azt jelenti, hogy összesen kilencmilliárdba kerülne a létesítmény.
Állami támogatást ehhez nem kapott a város, kizárólag saját erő-ből hoznák létre. A döntést évekig tartó huzavona előzte meg, amelyben csak egyetlenegy tételt nem kérdőjelezett meg soha senki: a megyei jogú városnak, immár regionális társközpontnak egy ilyenfajta létesítményre mindenképpen szüksége van.
(A helyszín, a méret, a bekerülési költségek, a finanszírozás módja, az üzemeltetés gazdaságossága - teljesen indokoltan - folyamatos viták tárgyát képezte.) A csarnok előkészítése - és az építése is - az elmúlt hónapokban megkezdődött. Azt ma már biztosan lehet tudni, a létesítménynek még nincs építési engedélye, azaz a város legnagyobb beruházásánál nem tartották be a törvény vonatkozó előírásait. Ezért vagy más okból is, az újonnan alakult, a választók akaratából jobboldali többségű képviselő-testület ma este rendkívüli ülésen újra tárgyalja a csarnok ügyét. A városatyák bármilyen döntést hozhatnak, akár olyat is, amelynek következtében, ha nem is közvetlenül és azonnal, mégsem épül meg a rendezvénycsarnok. Lássuk az előzményeket. A csarnokot a város kezdetben az úgynevezett PPP konstrukcióban (magántőke-bevonással) szerette volna megvalósítani. (A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy befektető finanszírozásában felépül a létesítmény, a használatáról együttműködési szerződést kötnek, a város pedig évenkénti ütemezésben visszatéríti a befektetési költségeket. A futamidő lejártával került volna át a csarnok az önkormányzat tulajdonába, jelképes összegért.) Ezt a pénzügyi finanszírozási formát a kormány is támogatásáról biz- tosította, 15 éven keresztül közel évi 50 millió forinttal járult volna hozzá az üzemeltetéshez. Az önkormányzat kiírta az ehhez szükséges közbeszerzési pályázatot, melynek során végül egy ajánlat érkezett, 15 év alatt 15,1 milliárd forint plusz áfa kifizetésére tartott igényt. Ezek a feltételek a város számára elfogadhatatlannak bizonyultak, ezt követően döntöttek úgy a képviselők, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. saját beruházású építésre vonatkozó ajánlatával valósuljon meg a csarnokberuházás. (Ez volt a bevezetőben már jelzett, júniusban elfogadott határozat lényege.) A Veszprém Zrt. tartós földhasználatba kapta a csarnok számára korábban 395 millió forintért megvásárolt 8,1 hektáros területet, és egy, a PPP-eljárásban előzőleg pontosan megjelölt szolgáltatás vásárlására írtak ki közbeszerzési eljárást. Határidő november vége, és csak az a pályázó nyerheti el, aki biztosítani tud egy ilyen paraméterű létesítményt. A jogi környezet összes előírásait figyelembe véve így gyakorlatilag olyan helyzet állhat elő, hogy a csarnokot a Veszprém Zrt. megépíthesse, és építse is meg.
Ez a létesítmény a szlovéniai Celjében elkészült csarnok ikertestvére lenne, mivel annak terveit már korábban teljesen ingyen átadták Veszprémnek. A zrt. ehhez mindenekelőtt létrehozott egy projektcéget, mégpedig olyan tulajdonosi összetétellel, hogy a beruházásra már nem kellett hosszadalmas közbeszerzési eljárást kiírni. A projektcég kivitelezőket kere-sett, és majdnem kizárólag veszprémi cégek részvételével alapított egy konzorciumot, amely vállalta, hogy felépíti a létesítményt. (A nem veszprémi társaság a Mia Gradnja d.o.o., az a horvát cég, amelyet kötelezően be kellett venni, mert a tetőszerkezet építésére kizárólagossági joga van.) A Veszprém Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, az előkészítő, kivitelező munkákat azért kellett elkezdeniük, mert az önkormányzat által megjelölt határidő (a csarnokot 2007 novemberére át kell adni) szorította őket. Csermák Zoltán szerint a munkálatok az eredeti feladatmegosztás és ütemterv szerint zajlottak.
A szükséges engedélyek beszerzése a polgármesteri hivatal hatáskörében maradt, melyeknek július végére rendelkezésre kellett volna állniuk. (A vonatkozó törvények szerint jelen esetben a balatonfüredi polgármesteri hivatal látja el az elsőfokú építéshatósági feladatokat.) Ahogy lapunkban már megírtuk, az építési engedély kiadását elsősorban a tulajdonviszonyok rendezése, a telekhatárok végleges kijelölése késleltette. Kezdetben csak olyan munkálatokat végeztek, melyekhez még nem volt szükség engedélyre, de aztán elkezdték az alapozást és a talpgerenda építését. Csermák Zoltán úgy fogalmazott, ez mindenki előtt nyilvánvaló volt. Ugyanakkor elismeri, hogy ez a folyamat valamennyi résztvevője számára óriási felelősséget is jelentett, de az előírt és a vállalt határidő betartása miatt kényszerültek rá, hogy a tereprendezés befejezését követően folytassák a munkát, az esetleg felmerülő építésrendészeti ügy következményeit is ismerve. (Amennyiben ennek büntetés lesz a következménye, az természetesen nem a várost, hanem a projektcéget terheli.)A megyei jogú város közgyűlése újra dönteni akar. Mérlegelni minden szempontot. Azt is, milyen hátránya származik Veszprémnek abból, ha nem készül el a rendezvénycsarnok, és azt is, milyen előnyöket jelent.
Be kell kalkulálni, hogy a nemzetközi kézilabda-szövetség már életbe lépett döntése szerint nemzetközi kupamérkőzéseket az MKB jelenlegi pályáján nem lehet játszani, mert a csarnok mérete nem éri el az előírt nagysá-got. Hogy Európa-bajnokság helyszíne több sportágban, így kézilabdában is csak olyan létesítmény lehet, mely legkevesebb 4500 néző befogadására alkalmas. Hogy a sport mellett - amely maximum 20-25 százalékban foglalná le a csarnok kapacitását - a város egy csapásra lehetőséget kapna arra, hogy nemzetközi méretű és vonzerejű rendezvényeket bonyolítson le. (Az elképzelések szerint többek között vásárokat, fesztiválokat, konferenciákat, könnyű- és komolyzenei koncerteket, bonyolult színpadi díszlettechnikát nem igénylő, de tömegérdeklődésre számot tartó színházi előadásokat a legkorszerűbb technikai színvonalon, például állandó esőhelyszíne lehetne a Veszprémi Ünnepi Játékoknak stb.) Hogy már most konkrét befektető érdeklődik, aki a leendő csarnok mellett sport- és wellnesshotelt, jégcsarnokot, élményfürdőt építene. De mérlegelni kell a képviselő-testületnek azt is, a megvalósításhoz a legjobb konst-rukciót választották-e? Hogy rendelkezik-e a város elegendő anyagi erővel az évi 600 millió forintért történő szolgáltatásvásárlás kifizetéséhez? Hogy egy Veszprém nagyságrendű városban ki lehet-e használni egy ekkora csarnokot? Hogy meg lehet-e élettel tölteni, hogy lehet-e gazdaságosan működtetni? A döntés bármilyen legyen is, a város - és lakóinak életét - hosszú távra meghatározza. Hogy egy sporthasonlattal éljünk, a labda mindenképpen gurul tovább. És nem lehet tudni, ha a hálóba keveredik, gólt vagy öngólt lő-e a frissen pályára került csapat, az új képviselő-testület. Azt, hogy jól döntöttek-e, csak a jövő igazolja majd vissza."
(Forrás: www.veszprem.hu)
Gólt vagy öngólt lő Veszprém? - Szóljon hozzá!
Állami támogatást ehhez nem kapott a város, kizárólag saját erő-ből hoznák létre. A döntést évekig tartó huzavona előzte meg, amelyben csak egyetlenegy tételt nem kérdőjelezett meg soha senki: a megyei jogú városnak, immár regionális társközpontnak egy ilyenfajta létesítményre mindenképpen szüksége van.
(A helyszín, a méret, a bekerülési költségek, a finanszírozás módja, az üzemeltetés gazdaságossága - teljesen indokoltan - folyamatos viták tárgyát képezte.) A csarnok előkészítése - és az építése is - az elmúlt hónapokban megkezdődött. Azt ma már biztosan lehet tudni, a létesítménynek még nincs építési engedélye, azaz a város legnagyobb beruházásánál nem tartották be a törvény vonatkozó előírásait. Ezért vagy más okból is, az újonnan alakult, a választók akaratából jobboldali többségű képviselő-testület ma este rendkívüli ülésen újra tárgyalja a csarnok ügyét. A városatyák bármilyen döntést hozhatnak, akár olyat is, amelynek következtében, ha nem is közvetlenül és azonnal, mégsem épül meg a rendezvénycsarnok. Lássuk az előzményeket. A csarnokot a város kezdetben az úgynevezett PPP konstrukcióban (magántőke-bevonással) szerette volna megvalósítani. (A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy befektető finanszírozásában felépül a létesítmény, a használatáról együttműködési szerződést kötnek, a város pedig évenkénti ütemezésben visszatéríti a befektetési költségeket. A futamidő lejártával került volna át a csarnok az önkormányzat tulajdonába, jelképes összegért.) Ezt a pénzügyi finanszírozási formát a kormány is támogatásáról biz- tosította, 15 éven keresztül közel évi 50 millió forinttal járult volna hozzá az üzemeltetéshez. Az önkormányzat kiírta az ehhez szükséges közbeszerzési pályázatot, melynek során végül egy ajánlat érkezett, 15 év alatt 15,1 milliárd forint plusz áfa kifizetésére tartott igényt. Ezek a feltételek a város számára elfogadhatatlannak bizonyultak, ezt követően döntöttek úgy a képviselők, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. saját beruházású építésre vonatkozó ajánlatával valósuljon meg a csarnokberuházás. (Ez volt a bevezetőben már jelzett, júniusban elfogadott határozat lényege.) A Veszprém Zrt. tartós földhasználatba kapta a csarnok számára korábban 395 millió forintért megvásárolt 8,1 hektáros területet, és egy, a PPP-eljárásban előzőleg pontosan megjelölt szolgáltatás vásárlására írtak ki közbeszerzési eljárást. Határidő november vége, és csak az a pályázó nyerheti el, aki biztosítani tud egy ilyen paraméterű létesítményt. A jogi környezet összes előírásait figyelembe véve így gyakorlatilag olyan helyzet állhat elő, hogy a csarnokot a Veszprém Zrt. megépíthesse, és építse is meg.
Ez a létesítmény a szlovéniai Celjében elkészült csarnok ikertestvére lenne, mivel annak terveit már korábban teljesen ingyen átadták Veszprémnek. A zrt. ehhez mindenekelőtt létrehozott egy projektcéget, mégpedig olyan tulajdonosi összetétellel, hogy a beruházásra már nem kellett hosszadalmas közbeszerzési eljárást kiírni. A projektcég kivitelezőket kere-sett, és majdnem kizárólag veszprémi cégek részvételével alapított egy konzorciumot, amely vállalta, hogy felépíti a létesítményt. (A nem veszprémi társaság a Mia Gradnja d.o.o., az a horvát cég, amelyet kötelezően be kellett venni, mert a tetőszerkezet építésére kizárólagossági joga van.) A Veszprém Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, az előkészítő, kivitelező munkákat azért kellett elkezdeniük, mert az önkormányzat által megjelölt határidő (a csarnokot 2007 novemberére át kell adni) szorította őket. Csermák Zoltán szerint a munkálatok az eredeti feladatmegosztás és ütemterv szerint zajlottak.
A szükséges engedélyek beszerzése a polgármesteri hivatal hatáskörében maradt, melyeknek július végére rendelkezésre kellett volna állniuk. (A vonatkozó törvények szerint jelen esetben a balatonfüredi polgármesteri hivatal látja el az elsőfokú építéshatósági feladatokat.) Ahogy lapunkban már megírtuk, az építési engedély kiadását elsősorban a tulajdonviszonyok rendezése, a telekhatárok végleges kijelölése késleltette. Kezdetben csak olyan munkálatokat végeztek, melyekhez még nem volt szükség engedélyre, de aztán elkezdték az alapozást és a talpgerenda építését. Csermák Zoltán úgy fogalmazott, ez mindenki előtt nyilvánvaló volt. Ugyanakkor elismeri, hogy ez a folyamat valamennyi résztvevője számára óriási felelősséget is jelentett, de az előírt és a vállalt határidő betartása miatt kényszerültek rá, hogy a tereprendezés befejezését követően folytassák a munkát, az esetleg felmerülő építésrendészeti ügy következményeit is ismerve. (Amennyiben ennek büntetés lesz a következménye, az természetesen nem a várost, hanem a projektcéget terheli.)A megyei jogú város közgyűlése újra dönteni akar. Mérlegelni minden szempontot. Azt is, milyen hátránya származik Veszprémnek abból, ha nem készül el a rendezvénycsarnok, és azt is, milyen előnyöket jelent.
Be kell kalkulálni, hogy a nemzetközi kézilabda-szövetség már életbe lépett döntése szerint nemzetközi kupamérkőzéseket az MKB jelenlegi pályáján nem lehet játszani, mert a csarnok mérete nem éri el az előírt nagysá-got. Hogy Európa-bajnokság helyszíne több sportágban, így kézilabdában is csak olyan létesítmény lehet, mely legkevesebb 4500 néző befogadására alkalmas. Hogy a sport mellett - amely maximum 20-25 százalékban foglalná le a csarnok kapacitását - a város egy csapásra lehetőséget kapna arra, hogy nemzetközi méretű és vonzerejű rendezvényeket bonyolítson le. (Az elképzelések szerint többek között vásárokat, fesztiválokat, konferenciákat, könnyű- és komolyzenei koncerteket, bonyolult színpadi díszlettechnikát nem igénylő, de tömegérdeklődésre számot tartó színházi előadásokat a legkorszerűbb technikai színvonalon, például állandó esőhelyszíne lehetne a Veszprémi Ünnepi Játékoknak stb.) Hogy már most konkrét befektető érdeklődik, aki a leendő csarnok mellett sport- és wellnesshotelt, jégcsarnokot, élményfürdőt építene. De mérlegelni kell a képviselő-testületnek azt is, a megvalósításhoz a legjobb konst-rukciót választották-e? Hogy rendelkezik-e a város elegendő anyagi erővel az évi 600 millió forintért történő szolgáltatásvásárlás kifizetéséhez? Hogy egy Veszprém nagyságrendű városban ki lehet-e használni egy ekkora csarnokot? Hogy meg lehet-e élettel tölteni, hogy lehet-e gazdaságosan működtetni? A döntés bármilyen legyen is, a város - és lakóinak életét - hosszú távra meghatározza. Hogy egy sporthasonlattal éljünk, a labda mindenképpen gurul tovább. És nem lehet tudni, ha a hálóba keveredik, gólt vagy öngólt lő-e a frissen pályára került csapat, az új képviselő-testület. Azt, hogy jól döntöttek-e, csak a jövő igazolja majd vissza."
(Forrás: www.veszprem.hu)
Gólt vagy öngólt lő Veszprém? - Szóljon hozzá!