Az Adóhatóság részéről alkalmazható fizetési kedvezmények - Veszprém
Veszprém - Előfordulhat, hogy az adóalanyok azzal a ténnyel szembesülnek: adófizetési kötelezettségüket esedékességkor nem teljesítették, illetve nem áll módjukban azt megfizetni.
Az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget teremt az adóhatóság méltányos eljárására, azaz amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.
A méltányosságból történő elengedést (mérséklést), illetve a fizetési könnyítést (részletfizetést, fizetési halasztást) az adóhatóság hivatalból nem, csak erre irányuló beadvány benyújtása esetén engedélyezi. A kérelem illetékköteles, az eljárási illeték mértéke 2.200 Ft, amelyet magánszemélyeknek készpénzátutalási megbízással, bankszámla vezetésére kötelezett egyéni vállalkozóknak, ill. gazdálkodó szervezeteknek átutalással kell megfizetni.
Abban az esetben, ha a kérelemből nem állapítható meg annak tárgya, így az adó neme, a kért kedvezmény (méltányosságból történő mérséklés, elengedés, részletfizetés vagy halasztás), vagy ha a kérelemből és a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet a törvényi feltételek fennállását megállapítani, a kérelmezőt rövid határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel az adóhatóság.
Az egyes kérelmekre vonatkozó szabályok között említhetjük a következőket:
Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetén lehet elengedni, illetve mérsékelni; a magánszemélyt terhelő járulék-tartozás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs jogszabályi lehetőség.
Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék) elengedésére, illetve mérséklésére nyújt lehetőséget.
Magánszemély adózónál az adóhatóságnak mérlegelnie kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél az adós és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyai együtt kerülnek figyelembevételre.
A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni. Amennyiben a kérelmező a megélhetés súlyos veszélyeztetettségére hivatkozik, akkor mint magánszemélyt, ha viszont a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése a kérelem indoka, akkor mint gazdálkodót kell figyelembe venni az elbírálásnál. Ez utóbbi esetben tehát itt is csak a bírság-, illetve pótléktartozás elengedésére, illetve mérséklésére van lehetőség kivételes méltányosság keretében.
Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása, így különösen a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülésének veszélye a törvény szerinti indok. A mérséklés intézményét csak ott alkalmazzák, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak. A mérséklés akkor indokolt, ha a társaság gazdálkodása a mérsékelni kért tartozás megfizetése miatt kerülne veszélybe.
A magánszemélyek részére a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha
– a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és
– fizetési nehézsége átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem tehát akkor teljesíthető, ha az előző két feltétel együttesen fennáll, és azokat az adózó megfelelően igazolta, bizonyította. Magánszemélyek esetén a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a fizetési nehézség keletkezése a kérelmezőnek felróható vagy annak elkerülése érdekében nem tett meg minden tőle telhetőt, de az átmeneti jellegű, és a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Nem magánszemély részére fizetési könnyítés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
– a kérelmezőnek nem róható fel vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában tőle elvárható, és
– átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem ez esetben is csak az előbbi feltételek együttes fennállása esetén engedélyezhető.
Az átmeneti jelleg vizsgálatánál megalapozottnak tekinthető a kérelem, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható. A fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem szolgálhat alapul hitelhelyettesítő pénzeszközként, továbbá a fizetőképtelenség következményeinek elodázására.
Nem engedélyezhető részletfizetés és fizetési halasztás:
– magánszemélyek jövedelemadójának előlegére,
– a levont jövedelemadóra, valamint
– a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá
– a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint
– a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.
A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles (amely a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű), de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A mellőzés azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat.
A fizetési kedvezmény megadásához az adóhatóság különböző feltételeket szabhat. A kérelem teljesítésének előfeltétele lehet például az adótartozás egy részének megfizetése, illetve megfelelő biztosíték adása.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága - MCOnet
Szóljon hozzá fórumon: Az Adóhatóság részéről alkalmazható fizetési kedvezmények - Veszprém
Veszprém linkajánló: veszpremlink.mconet.biz
Képeslapküldő : Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója: Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarország.mconet.biz
A méltányosságból történő elengedést (mérséklést), illetve a fizetési könnyítést (részletfizetést, fizetési halasztást) az adóhatóság hivatalból nem, csak erre irányuló beadvány benyújtása esetén engedélyezi. A kérelem illetékköteles, az eljárási illeték mértéke 2.200 Ft, amelyet magánszemélyeknek készpénzátutalási megbízással, bankszámla vezetésére kötelezett egyéni vállalkozóknak, ill. gazdálkodó szervezeteknek átutalással kell megfizetni.
Abban az esetben, ha a kérelemből nem állapítható meg annak tárgya, így az adó neme, a kért kedvezmény (méltányosságból történő mérséklés, elengedés, részletfizetés vagy halasztás), vagy ha a kérelemből és a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet a törvényi feltételek fennállását megállapítani, a kérelmezőt rövid határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel az adóhatóság.
Az egyes kérelmekre vonatkozó szabályok között említhetjük a következőket:
Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetén lehet elengedni, illetve mérsékelni; a magánszemélyt terhelő járulék-tartozás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs jogszabályi lehetőség.
Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék) elengedésére, illetve mérséklésére nyújt lehetőséget.
Magánszemély adózónál az adóhatóságnak mérlegelnie kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél az adós és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyai együtt kerülnek figyelembevételre.
A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni. Amennyiben a kérelmező a megélhetés súlyos veszélyeztetettségére hivatkozik, akkor mint magánszemélyt, ha viszont a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése a kérelem indoka, akkor mint gazdálkodót kell figyelembe venni az elbírálásnál. Ez utóbbi esetben tehát itt is csak a bírság-, illetve pótléktartozás elengedésére, illetve mérséklésére van lehetőség kivételes méltányosság keretében.
Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása, így különösen a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülésének veszélye a törvény szerinti indok. A mérséklés intézményét csak ott alkalmazzák, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak. A mérséklés akkor indokolt, ha a társaság gazdálkodása a mérsékelni kért tartozás megfizetése miatt kerülne veszélybe.
A magánszemélyek részére a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha
– a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és
– fizetési nehézsége átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem tehát akkor teljesíthető, ha az előző két feltétel együttesen fennáll, és azokat az adózó megfelelően igazolta, bizonyította. Magánszemélyek esetén a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a fizetési nehézség keletkezése a kérelmezőnek felróható vagy annak elkerülése érdekében nem tett meg minden tőle telhetőt, de az átmeneti jellegű, és a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Nem magánszemély részére fizetési könnyítés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
– a kérelmezőnek nem róható fel vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában tőle elvárható, és
– átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem ez esetben is csak az előbbi feltételek együttes fennállása esetén engedélyezhető.
Az átmeneti jelleg vizsgálatánál megalapozottnak tekinthető a kérelem, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható. A fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem szolgálhat alapul hitelhelyettesítő pénzeszközként, továbbá a fizetőképtelenség következményeinek elodázására.
Nem engedélyezhető részletfizetés és fizetési halasztás:
– magánszemélyek jövedelemadójának előlegére,
– a levont jövedelemadóra, valamint
– a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá
– a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint
– a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.
A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles (amely a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű), de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A mellőzés azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat.
A fizetési kedvezmény megadásához az adóhatóság különböző feltételeket szabhat. A kérelem teljesítésének előfeltétele lehet például az adótartozás egy részének megfizetése, illetve megfelelő biztosíték adása.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága - MCOnet
Szóljon hozzá fórumon: Az Adóhatóság részéről alkalmazható fizetési kedvezmények - Veszprém
Veszprém linkajánló: veszpremlink.mconet.biz
Képeslapküldő : Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója: Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarország.mconet.biz