A családtámogatási rendszer változásai
"A családtámogatási rendszer változásaira általában a kiterjesztés lesz jellemző, ami azt jelenti, hogy az ellátásra többen lesznek jogosultak.
A családi pótlék esetében nem adókedvezményre, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra és családi pótlékra oszlott, hanem egységes, egy családi pótlék összegben jut el majd a családokhoz. Ez pedig túlnyomórészt kedvezőbb lesz, de bizonyos esetekben pár forinttal kevesebb lesz a családi pótlék összege.
A gyermekgondozási segély változatlanul a gyermek három éves koráig jár, ikergyermekek esetén a tankötelessé válási év végéig, a tartósan beteg és súlyosan fogyatékos gyermekek esetén pedig a gyermek tíz éves koráig. A nagyszülő és a szülő igénybe vehette akkor is az ellátást, ha nyugellátásában részesült, de eddig nem volt jogosult akkor, ha rendszeres szociális járadékos, átmeneti járadékos vagy rokkantsági járadékos volt a szülő vagy a nagyszülő. 2006. január 1-jétől azonban már mindenki jogosult a gyes igénybe vételére, akik három éven aluli gyermeket, vagy tartósan beteg gyermeket nevelnek és nem érte el a tizedik életévét, vagy akár ikergyermekek esetében, akik még nem kezdték el iskolai tanulmányaikat. Lényeges változás, hogy szintén 2006. január 1-jétől 8 órai munka vállalása mellett is megmarad a szülő jogosultsága a gyermekgondozási segélyre.
Ha a szülő egyedülálló és a gyes igénybevétele a család megélhetését veszélyezteti, akkor eddig méltányosságból más is igénybe vehette. Ez most megszűnik, mert gyes közben is dolgozhat, akár nyolc órában is a szülő. Abban az esetben, amikor beteges a gyermek, de annyira nem beteg, hogy magasabb összegű családi pótlékra jogosítson a betegsége, de azért annyira beteg, hogy közösségbe ne mehessen, ebben az esetben, ha a szakorvos igazolja, hogy a gyermek közösségben nem helyezhető el, iskolakezdésig, maximum 8 éves koráig engedélyezhető a gyermekgondozási segély. A tartósan beteg gyerek esetében tíz éves kor után további négy évig méltányosságból engedélyezhető volt a gyermekgondozási segély, de ez január elsejétől megszűnik. Ha változatlanul szükség van az otthoni ápolásra, gondozásra, akkor a szociális törvény ápolási díját igényelhetik a szülők. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegénél, sőt, ha fokozott gondozást igénylő ápoltról van szó, akkor ez az összeg nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 130 százalékánál. Az ápolási díj ugyanúgy, mint a gyermekgondozási segély szolgálati időnek minősül, mert az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra, vagyis hátrányosabb helyzetbe a korábbi időszakhoz képest nem kerül az a szülő, aki tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. Ezt az ellátást az önkormányzatnál kell majd igényelni, nem a Magyar Állami Kincstár megyei területi igazgatóságánál, mint a gyermekgondozási segélyt. Ha a családnak még 2005. december 31-e előtt engedélyezték a plusz négy év méltányosságot, akkor az természetesen nem veszik el, tehát a lejáratig kaphatják a gyermekgondozási segélyt."
(Forrás: www.radio.hu)
A gyermekgondozási segély változatlanul a gyermek három éves koráig jár, ikergyermekek esetén a tankötelessé válási év végéig, a tartósan beteg és súlyosan fogyatékos gyermekek esetén pedig a gyermek tíz éves koráig. A nagyszülő és a szülő igénybe vehette akkor is az ellátást, ha nyugellátásában részesült, de eddig nem volt jogosult akkor, ha rendszeres szociális járadékos, átmeneti járadékos vagy rokkantsági járadékos volt a szülő vagy a nagyszülő. 2006. január 1-jétől azonban már mindenki jogosult a gyes igénybe vételére, akik három éven aluli gyermeket, vagy tartósan beteg gyermeket nevelnek és nem érte el a tizedik életévét, vagy akár ikergyermekek esetében, akik még nem kezdték el iskolai tanulmányaikat. Lényeges változás, hogy szintén 2006. január 1-jétől 8 órai munka vállalása mellett is megmarad a szülő jogosultsága a gyermekgondozási segélyre.
Ha a szülő egyedülálló és a gyes igénybevétele a család megélhetését veszélyezteti, akkor eddig méltányosságból más is igénybe vehette. Ez most megszűnik, mert gyes közben is dolgozhat, akár nyolc órában is a szülő. Abban az esetben, amikor beteges a gyermek, de annyira nem beteg, hogy magasabb összegű családi pótlékra jogosítson a betegsége, de azért annyira beteg, hogy közösségbe ne mehessen, ebben az esetben, ha a szakorvos igazolja, hogy a gyermek közösségben nem helyezhető el, iskolakezdésig, maximum 8 éves koráig engedélyezhető a gyermekgondozási segély. A tartósan beteg gyerek esetében tíz éves kor után további négy évig méltányosságból engedélyezhető volt a gyermekgondozási segély, de ez január elsejétől megszűnik. Ha változatlanul szükség van az otthoni ápolásra, gondozásra, akkor a szociális törvény ápolási díját igényelhetik a szülők. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegénél, sőt, ha fokozott gondozást igénylő ápoltról van szó, akkor ez az összeg nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 130 százalékánál. Az ápolási díj ugyanúgy, mint a gyermekgondozási segély szolgálati időnek minősül, mert az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra, vagyis hátrányosabb helyzetbe a korábbi időszakhoz képest nem kerül az a szülő, aki tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. Ezt az ellátást az önkormányzatnál kell majd igényelni, nem a Magyar Állami Kincstár megyei területi igazgatóságánál, mint a gyermekgondozási segélyt. Ha a családnak még 2005. december 31-e előtt engedélyezték a plusz négy év méltányosságot, akkor az természetesen nem veszik el, tehát a lejáratig kaphatják a gyermekgondozási segélyt."
(Forrás: www.radio.hu)